Friss hírek, esemènyek, aktualitások

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft

TAMOP-5.5.1/A-10-2010-0015 projekt

\"\" \"\\"\\"\"

 

Körlevél a Polgármestereknek

 

 

A közösen megvalósított Abai és Fejér Megyei közösség- és demokráciafejlesztés TAMOP-5.5.1./A-10/1-2010-0015 projektet mind az öt településnek, így Abának is még három évig fent kell tartani. Ebből az első év rövidesen véget ér.

A 2012. okt. 27-ig polgármesteri megbeszélésen ismételten végigbeszéltük, hogy ez a fenntartás milyen követelményeket és milyen dokumentációkat követel. Ennek alapján azzal a kéréssel fordulok Hozzád, illetve a projekt fenntartását végző kollégákhoz,
hogy 2013. január 15-ig a következőkről legyetek szívesek beszámolni:

1. 2012-ben az utcaközösségek milyen munkát végeztek

2. 2012-ben a magisztrátus milyen munkát végzett (például mikor ülésezett milyen formában)

3. 2012-ben milyen előadásokat, vagy milyen civilegyetemi megbeszéléseket, vagy milyen menedzsment
és önkéntes képzési fórumokat tartottatok

4. 2012-ben mikor és milyen helyi rendezvények, akciók (stb.) voltak

5. 2012-ben milyen egyéb program volt a demokrácia- és közösségfejlesztés keretében.

Végül a felsorolt öt területen törtétekről, eseményekről, rendezvényekről kérjük a meghívókat, a jelenléti íveket, a megjelent cikkeket és az elkészült fotókat.

Továbbá örülnénk, ha a 2013-as tervekről tájékoztatást adnátok nekünk.

A Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft. továbbra is kész, hogy segítse az ilyen irányú munkátokat, többek között új pályázatok javasolásával is.

 

 

Budapest, 2012-12-10

 

Köszönettel és
baráti üdvözlettel:

 

 

Varga Csaba
ügyvezető

 

 

TAMOP-5.5.1./A-10/1-2010-0015 projekt bemutatása

  Vezetői összefoglaló

 Az ezredforduló utáni Európában és Magyarországon vitathatatlanul az élet minősége a kulcskérdés. A gazdasági-társadalmi világválság csak felerősítette az életminőség problémáit. Ezért a társadalmi innováció központi kérdése az lett, hogy lokális szinten, településről településre haladva, hogyan lehet az életminőséget emelni, ami már nem csak anyagi-jóléti, vagy szociális fejlődés.

Ezért mintegy öt-hat éve dolgozunk azon, hogy egy-egy településen milyen elvek, milyen módszerek, milyen gyakorlatok révén javítható a helyi társadalom és az új paradigmák szerint miképpen fejleszthető a helyi demokrácia. Az első közösség- és demokrácia fejlesztési program Abán indult el, ami ma már országos minta, adaptálható modell, miközben számtalan további fejlesztési lépés várast magára. Ezért dolgoztuk ki ezt a projektet, amely az abai minta újabb fejlesztési fejezetét tervezi és egyben az abai modell adaptálását újabb településeken Fejér megyében.

A projekt megvalósítására a Közép-dunántúli Régióban, a területi kohézió erősítése érdekében Fejér megye öt településén kerül majd sor: Aba Nagyközség, Sárosd Nagyközség, Sárkeresztúr Község, Nagylók Község valamint Csókakő Község. A települések kiválasztását hosszas igényfelmérések és egyeztetések előzték meg, amelyek figyelembe vételével kerültek meghatározásra a végleges együttműködő partnerek.

Világszerte a részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének programja már minimum több mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának” programja.

A projekt keretén belül az abai demokráciakísérlet és közösségfejlesztés – hálózati jellegű - modelljét kívánjuk első lépésben adaptálni, majd megvalósítani és továbbfejleszteni azt négy Fejér megyei településen.

 

A projekt főtevékenységei:

- menedzsment és adminisztrációs tevékenységek (a projekt végrehajtása során folyamatosan)

- települési helyzetkép és közösségfejlesztési cselekvési terv készítése; célcsoport igényeinek felmérése, szakmai terv kidolgozása

- A részvételi demokrácia hazai gyakorlatának összegyűjtése és megismerése

- A jó gyakorlatok adaptálása, továbbfejlesztése, horizontális fejlesztés

- Helyi közösségfejlesztés és a részvételi demokrácia kialakítása.

 

A társadalmi szerződés minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek – a közösségfejlesztés első lépcsőjeként - intézményesített formában lehetővé teszi, hogy a mai falvak, nagyközségek és kisvárosok polgárai részt vehessenek a jelen és a jövő formálásában.

Ténylegesen megnő a helyi társadalmak kohéziója és a részvételi demokrácia kiépülése révén a helyi polgárság aktív alakítója lesz jelenének és holnapjának.

A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon és ennek a jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség jellemezze.

A létrejövő társadalmi szerződés és részvételi demokrácia segítségével a településeken mindenkinek javulhat az életminősége. A lokális társadalomfejlesztési és részvételi demokrácia kezdeményezésünk a résztvevők erős elszántságával párosulva segíteni fogja a helyi közösségek útkeresését, megújulását és megerősödését.

A cselekvési terv akcióterületének kijelölése, bemutatása

 

A projekt megvalósítására a Közép-dunántúli Régióban, a területi kohézió erősítése érdekében Fejér megye öt településén kerül majd sor: Aba Nagyközség, Sárosd Nagyközség, Sárkeresztúr Község, Nagylók Község valamint Csókakő Község. A települések kiválasztását hosszas igényfelmérések és egyeztetések előzték meg, amelyek figyelembe vételével kerültek meghatározásra a végleges együttműködő partnerek.

 

A hátrányos helyzetű települések több, egymást erősítő társadalmi-gazdasági problémával küzdenek, melyet gyakran a területi elszigeteltség, a periférikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Ezen jellemzők különösen:

-         a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség az országos átlagot meghaladó aránya,

-         hiányzó közszolgáltatások (szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési), illetőleg a meglévő közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala,

-         a szociálisan hátrányos helyzetű, kiemelten a roma népesség az országos átlagot jelentősen meghaladó aránya

-         súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi, lakhatási és ezzel együtt szociális problémák, és

-         rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség.

 

A településeknek olyan támogatásra van szükségük, amely célrendszere válaszol e mélyszegénységgel küszködő települések egymással szorosan összefüggő problémáira. A korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni.

 

Helyzetelemzés

 

Az előnytelen helyzetű magyar falvak és kistérségek hátránya legalább két különböző típusú problémahalmazt jelez. Élesen más a helyzetből és a mentalitásból fakadó hátrány. Kétszeres hátrányról akkor beszélhetünk, ha a települések egyszerre rossz helyzete és kedvezőtlen mentális állapota miatt vannak tartós lemaradásra ítélve.

 

Nincs ez másképpen az akciótervben megjelölt települések esetében sem. A jövőtlen helyzet különböző típusú folyamatokat takar, hiszen az előnytelen földrajzi helyzet, a szerencsétlen gazdaságtörténeti pozíció, a társadalomfejlődési lemaradás vagy a tudásfelhalmozás és tudáshasznosítás gyengesége külön-külön is, de különösen együtt erős hátrányos helyzetet okoz. A kedvezőtlen mentális állapot is számos tényezőből áll össze, például a helyi társadalom szétesettségével gyakran együtt járó belharcokból és cselekvésképtelenségből vagy a választott önkormányzati testület marakodásából és a polgármester kreativitásának teljes hiányából.

 

A megmaradt posztfeudális falvak és kistérségek helyzete sokszor különösen reménytelen, mert az erős hátrányos helyzetnél is kiábrándítóbb az erős hátrányos mentalitás. Gyakran viszont az önmagában kitörési pályát kínál, ha ilyen településeken - akár a sokszorosan is hátrányos pozíciók ellenére is – egy vagy több polgármester és környezete, a helyi vállalkozók egy része, vagy legalább néhány értelmiségi problémamegoldó kreativitásra képes. Egy ilyen jellegű cselekvőképesség akkor igazán eredményes lehet, ha találkozik az információs és innovációs kor megértésével, az adódó új lehetőségek kihasználásával.

Ha valaki kicsit is ismeri Fejér megye gazdasági-társadalmi helyzetét, nem nehéz felmérnie, hogy a megye déli kistérségei, avagy a Székesfehérvártól északra vagy délre eső kisebb-nagyobb falvak alapvetően még mindig posztfeudális, vagy posztagrár övezetet képeznek. Számunkra eleve feltevés volt, hogy a továbbélő posztfeudális környezet az új század elején számos előnyt is jelent, mert a hagyományok megtartása, a fenntartható fejlődés ígéretes előfeltételei, a helyi társadalmak részleges belső kohéziója jó kiindulópontot adhatnak egy tudásközpontú és tartósan fenntartható fejlődés számára.

 

Megelőző tevékenységek bemutatása

 

Az SKI vizsgálatainak és fejlesztéseinek fókuszában a lokális közösségek együttműködési rendszerének kialakítása áll, a strukturált párbeszéd és a részvételi demokrácia specifikus rendszereinek modellezése révén kívánunk új megoldásokat találni a települések és térségek demokratikus együttműködéséhez a közös európai értékek mentén. Ezért intenzíven foglalkoztunk a lokális térségek tervezésével, így például jeleskedtünk a kistérségi tervezési módszertan elkészítésében. Ennek a programnak a jegyében egyrészt új elemző tanulmányokat írtunk, másrészt a részvételi demokrácia projekteket ismertettük és folyamatosan szélesebb körű bevezetését támogatjuk.

 

 

 

Szükségletelemzés

 

A lakossági szükségletfelmérés a partnerként bevont települések 18 év feletti lakónépességének egyedeire, családjaira (háztartásaira) terjedt ki. A valószínűségi mintavétel logikája szerint történt, vagyis az egyenlő kiválasztás valószínűségi módszerével. A minta elemei a települések állandó lakossága (családok, háztartások).

A minta teljes elem száma ötszáz fő, illetve háztartás volt, amely nemre és korra reprezentálja az alapsokaságot. A statisztikai hibahatár 2-3 százalék kérdésenként, az érvényes választ adók számának függvényében.

Populáció: (alapsokaság) az elemek összessége, a települések 18 év feletti állandó lakossága.

Módszer: Lakáson felvett kérdőíves interjú. A szükséglet felmérést két részre osztva külön szerkesztett kérdőívek felhasználásával végeztük. Külön a 18-59 év közötti és külön a 60-en év felüliekre, A kérdőívek kitöltésénél a családfenntartót kérdeztük, vagy azt a személyt, aki aktívan részt vesz a család életében, megkeresi vagy beosztja a család jövedelmét.

A felmérés időpontja: 2010. január 11. és 2010. február 17. között 560 lakossági kérdőíves interjú készült el.

Adatfeldolgozás: Számítógépes adatrögzítés a SPSS rendszer statisztikai-matematikai módszerek alkalmazásával. A felmérés célja: A települések lakosságának szükségleteit tartalmazó multifunkcionális adatbázis elkészítése. Az összefoglaló tanulmány nem tér ki a statisztikai adatok részletes, többváltozós elemzésére, és a felmérési adatok részletes értékelésére. A kapott eredmények illetve az adatok további szempontok szerint történő részletes elemzése, kereszttáblák készítése, a felmérési adatok statisztikai és szociológiai értékelése egy bővebb tanulmány tartalma.

Ma a helyi társadalmakban az a felfogás erősödött meg, hogy mindent inkább egyedül próbálj meg, mint bárki mással együttműködve. Ez az íratlan életfelfogás ma azért uralkodik, mert az elmúlt száz évben a különböző helyi elitek gyakran a közösség érdekével szemben vezettek. Ám nem foghatunk mindent a külső körülményekre. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok utcában a szomszédok képtelenek együttműködni, sőt a legkisebb érdek- vagy értékellentétet is csak durva eszközökkel próbálják meg orvosolni.

Ha körülnézünk tágabb és szűkebb világunkban, s magunkban, mindenfelé azt tapasztalhatjuk, hogy a normális együttműködés akadozik, sőt akár azt mondhatjuk, hogy az új barbárosodás inkább terjed, mint csökken. Ha nem veszünk részt a közösség életében, s nem egyszer - a sok korábbi sérülés miatt - szinte elbújunk a világ elől, akkor sem az nem derülhet ki, hogy jók, sem az, hogy rosszak vagyunk. Markánsan fogalmazva: nincs közösség és nincs egyéni boldogság, s a kivételek most is csak a szabályt erősítik. Mindez abban is megnyilvánul, hogy az egyéni és családi határainkon túli települési-közösségi világban nincs - se íratlan, se írott formájú - társadalmi szerződés.

Világszerte a részvételi demokrácia, a helyi demokrácia vagy a közösségi demokrácia kiszélesítésének programja már minimum több mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Összességében mégis megállapíthatjuk, hogy megvalósításának egységes rendszere még nem alakult ki, annak ellenére, hogy szinte nincs egyetlen ország, kontinens vagy nemzetközi szervezet sem, amelynek politikai célkitűzései között ne szerepelne a „demokrácia demokratizálásának” programja.

A részvételi demokrácia eszméjének gyors terjedését mindenekelőtt az teszi indokolttá, hogy napjainkra a globalizációs folyamatok egyre erősödnek, s áttörve a gazdaság területét, az információs rendszerek terjedésével elérte a szociális és kulturális szférát is. Ebben az összefüggésben a részvételi demokrácia programja nem tekinthető másnak, mint a lokális világ védekező mechanizmusának a helyi társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek valamint identitás megőrzése érdekében.

 

Előzetes felmérés a megvalósítani kívánt horizontális célkitűzések célcsoportjának bevonásának indokoltsága. Amennyiben több horizontális célkitűzést kíván megvalósítani, kérjük itt priorizálja azokat, s indoklással lássa el a felállított sorrendet.

 

10600
Írta: 2011-05-27 11:40:51