Friss hírek, esemènyek, aktualitások

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft

Utcaközössègek, civil kèpviselők

Utcaközösségek

 Az utcaközösségek mindegyike egy vagy több utca családjainak közössége. Általában 150-180 helyi polgár; avagy 50-60 család (illetve egyedül élő ember). Ez az a mikroközösség, amely még viszonylag jól áttekinthető, de már falun sem mindig igaz, hogy az egy-két-három szomszédos élők mindnyájan ismerik egymást. Ellenben nagyjából mindenki tud a másik 40-60 családról, ha mást nem, akkor híreket, pletykákat.

Az utcaközösség az együtt-élőkből, vagy az egymáshoz közel élőkből – nem vérségi alapon, nem családi-rokonsági szerint – teljesen önkéntesen élő közösséget hoz létre. Ebből nem az következik, hogy ebben rögtön minden család vagy helyi polgár részt vesz, hanem fokozatosan, egyre többen ismerik meg egymást jobban és kezdenek figyelni egymásra.

Az utcaközösségek építenek a komaság intézményére és hagyományára, különösen azokban a falvakban, ahol ez a közösségi intézmény még megmaradt. Ezért azt is mondhatjuk, hogy az ideális utcaközösségek úgy képzelhetők el, mintha mindenki mindenkinek komája lenne, hiszen ez nagyon szoros érzelmi, lelki, szellemi, erkölcsi és spirituális kapcsolathálózat.

 A komák, a komaság intézménye

A régi keresztelések mutatják, hogy miképpen alakultak ki a komasági viszonyok. Molnár V. József erről így ír: „Egyházi utasítás szerint egy keresztapa és egy keresztanya szükséges, hogy a gyermek helyett ellene mondjanak az ördögnek, de régtől meg van a több komapár választásának magyari szokása; ezek száma 3-tól 3o-ig változik. A komákat a szülőkhöz hasonló korúak, rendűek és vagyoni viszonyúak közül választják, mert a komaság nemcsak lelki kapcsolatot jelent (teremt!) de félig-meddig családi összetartást is hoz létre: a koma anyagi bajban kisegít, a családi ünnepségekre mindig hivatalos, együtt járnak vásárba, közös munkába, stb. A komaválasztás mindig megfontolt, mert a visszautasítás szégyen és sértés. A felkérést az apa végzi, a lánykéréshez hasonló ünnepélyességgel; a keresztelés napjának bejelentése azonban már a bába tiszte.

A „törvényes komapár, akiket a pap az anyakönyvbe beír, mindig férj és feleség; ha a gyerek szülei már komák valahol, akkor ezt a komatársukat visszahívni kötelességük. A kis - lógós - vagy „garasos-komaság már nincs házasfelekhez és valláshoz sem kötve, de köztük kell lennie a násznagynak, s néhol a vőlegénynek és a nyoszolyónak is. Néhol a szokás megköveteli a páratlan komákat, még ha gyerekek 12-i4 évesek is, ezek a „hőskomák, akiknek ez az első komaságuk. A kiskomák közül kerül ki az „édeskoma, aki a gyermeket a főkoma akadályoztatása esetén a keresztvíz alá tartja. A komaságnak két tiltó szabálya van: szerelmes- vagy jegyespár nem lehet koma, mert viszonyuk hamar felbomlik; s viselős vagy havibajos asszony tisztátalansága miatt nem tarthatja keresztvíz alá a csecsemőt. A komaság nemcsak a két család között teremt „szent szövetséget, hanem valamennyi koma között, akik ezután mindig komának szólítják és magázzák egymást, még a gyermekkomák is.
A komák rendszerint már gyermekkoruk végén kiválasztják egymást: fehérvasárnap és Szent Iván napja a „koma és „mátka választás alkalma, ilyenkor a nem vérségi rokonok (a lelki rokonok) között halálig tartó barátság köttetik, az egynemű serdülők között.
A komasággal a vérségi rokonság bővül, s kapuzza, alapozza az újabb vérségi kötéseket, hiszen a komaságban lévők felnőtt gyermekeiket igyekeznek a komaságban házasítani.”

Utcaközösségek fejlesztési pályája, dinamikája

A mai lokális társadalom – ez bármennyire is paradoxon – ma inkább az izolációk hálózata. Az egyes polgár gyakran izolált saját családjában, vagy saját utcájában is, s leginkább izoláltnak érzi magát a helyi vagy tágabban a lokális társadalomban. A családok közötti egymásara figyelés, problémaészlelés vagy kölcsönös segítés is messze elmaradt a normális együttműködési hagyományoktól vagy tapasztalatoktól. (Lásd ismét a komasági tradíciót.) Ugyanakkor az utóbbi öt évben mintha egy ellentétes trend is elindult volna, mióta egyre több család vagy polgár felismeri, hogy az együttélő családok mindenekelőtt egymásra számíthatnak.   

A jelenlegi állapotok és lehetőségek alapján összeállítottunk egy közösségfejlesztési „lépcsősort”. Nem véletlen, hogy szinte minden utcaközösség a családok közötti együttműködést érzelmi és/vagy információs közösségként kezdi. Természetesen egy-egy közösség nem mindig ezt a fejlődési sorrendet éli meg, s az utcaközösségek gyakran egyszerre több lépcsőn is haladnak felfelé.   

 

Sor

szám

Közösség-lépcsők

Utcaközösségek fejlődési fázisai

1.

Érzelmi közösség

2.

Információs-kommunikációs közösség, avagy beszélgető közösség (+ virtuális „közösség” interneten)

3.

Környezetszépítő- fejlesztő közösség (saját házuk, kertjük, utcájuk, terük, stb.)

4.

Együtt gazdálkodó, értékesítő, fogyasztó közösség (Pld: helyi gazdaság, csereklubok, stb.)

5.

Lokális közpolitikai közösség (közügyekben közös gondolkodás és cselekvés + utcaközösségi képviselő választása)

6.

Egymást segítő és önsegítő közösség (koma-közösség, szociális közösség)

7.

Tudás közösség (tudást teremtő, közvetítő közösség)

8.

Mentális közösség (személyes és közösségi lélekfejlesztés, öngyógyítás, lásd az ÉLSZ törekvéseit, stb.)

9.

Szeretet közösség (vagy legalább lelki közösség)

10.

Spirituális közösség; ami egyben tudat közösség, vagy minimum a lokális közösségi tudat tudatosulása

Varga Csaba, 2010

Utcaközösségek szervezése

Az utcaközösségek szervezésének/önszervezésének lassan kialakul a módszertana. Bármennyire is meglepően hangzik, az abai tapasztalat lényege ez: mi sem egyszerűbb, mint az utcaközösségek létrehozása. Nézzük meg akkor, hogy az utcaközösségek születése általában milyen módon megy végbe:

a)      A településen – a kialakult településszerkezet, a helyi társadalomfejlődés és a személyes tapasztalatok alapján – kijelölik a leendő utcaközösségek határait;

b)      Az utcaközösségek szervezői (civilek, népművelők, polgármesterek, szakértők, stb.) körlevélben, helyi újságban, és/vagy kábeltelevízión és/vagy csoportos beszélgetéseken tájékoztatást adnak és töprengéseket indítanak el az utcaközösségek lehetőségeiről, stb.

c)      Valamelyik helyi intézmény (kultúrház, könyvtár, közösségi ház, stb.) elvállalja, hogy zömében a hétvégeken, naponta akár három-négy utcaközösségből külön-külön összehívja a családok tagjait; egy-egy tervezett utcaközösségből nagyon változó létszámban jönnek el a helyi polgárok, de többnyire a családoknak legalább 30-40 százaléka képviselteti magát; ezeken az alakuló csoportos beszélgetéseken megvitatják, hogy saját utcaközösségüknek mi minden lehet a feladata; s végül egy-vagy több személyt maguk közül kiválasztanak a kommunikációra, az együttműködés szervezésére.

d)     Innentől kezdve minden utcaközösség önálló, önkéntes életet kezd; nem érdemes sem siettetni, sem túlságosan ösztönözni az együttműködést. A legtöbb utcaközösség azzal kezdi, hogy az emberek/családok évente minimum ötször-hatszor összejönnek valamelyik nagyobb családi házban, téren, üres telken, helyi intézményben. Közösen főznek, beszélgetnek, programokat szerveznek, s végiggondolják, hogy az első időszakban mi mindent végeznek el saját utcáikban. (Mindez általában nem haladja meg az első három közösségi lépcsőt.)

e)      A legtöbb utcaközösségek megszervez egy-egy saját információs hálózatot, amely lehetővé teszi, hogy körlevelekben, sms-üzenetekben vagy kör-emailekben tájékoztatják egymást, s önmaguk megszervezését, a programok rendezését is ez az információs hálózat szolgáltatja. (Későbbiekben egyre magasabb szinten, több kommunikációs célt szolgálva működnek az információs hálózatok, avagy a virtuális közösségek (vagy közösség-csírák).   

f)       Az első hónapok tapasztalatai alapján következhet az utcaközösségek civil képviselőinek a megválasztása. (Ennek módszere ugyanaz, mint ami az alakuló ülés megszervezése volt.)

g)      A részvételi demokrácia jegyében megválasztott civil képviselők – élve a közvetlen közösségi felhatalmazással – egyrészt a települési civil képviselők testületeit választják meg, másrészt saját utcaközösségükben felgyorsul a tudás-, vagy a szociális-, vagy akár a mentális közösséggé válás, amelyhez saját forrásokat a lokális gazdaság (és gazdálkodás), továbbá a cseregazdaság fejlesztésével teremtik meg.

h)      Közben különböző képzéseket (civilegyetem, közösségfejlesztési tréning, önkéntesek képzése, stb.) szerveznek meg.

i)        Általában a második-harmadik évben bontakoznak ki olyan közösségi formák, amelyek a település életét már alapvetően változtatják és különböző áldásos hatásokat érnek el. Például: a) a bajban lévők rendszeres támogatása; b) utcaközösségi és/vagy települési stratégiák kidolgozása, környezeti-ökológiai programok megvalósítása, helyi magisztrátusok szervezése, helyi közösségi pénz létrehozása, civil kártya bevezetése, utcaközösségi honlapok kialakítása, c) aktív közösségpolitikai részvétel a település életében, koncepciózus együttműködés az önkormányzatokkal és azok intézményeivel, saját közösségi gazdaság társadalmi fejlesztések előkészítése, stb.; d) többnyire közösségi tulajdon visszaállításával és/vagy teremtésével önálló gazdasági, társadalmi, civil, vagy tudásintézmények megszervezése és működtetése.  

Fontos megjegyezni, hogy nem szabad elvárni, hogy minden utcaközösség minél hamarább lépjen előre. Egyébként is teljesen normálisnak kell elfogadni, hogy egy-egy utcaközösség – bármilyen okból – megtorpan, vagy hosszabb ideig vegetál. A szervezők és szakértők célja nem lehet más, mint a minél önállóbb, szervesebb, kiérleltebb közösségfejlődés menjen végbe.

 

2010-11-14

Varga Csaba

 

Varga Csaba szentendrei előadása meghallgatható a közösségfejlesztésről: http://sites.google.com/site/vilagfainfo/esemenyek/szentendretervezotanacs#TOC-Varga-Csaba-el-ad-sa

 

 

Közérdekű személyes és közösségi cselekvések

és értékük helyi pénzben

 

 

Személyes

és közösségi cselekvések

Értékük helyi pénzben

I. Közösségi cselekvések az utcaközösségben

 

Részvétel az utcaközösség munkájában, szervezésében

 

Civil képviselői feladat ellátása

 

Utcaközösségi összejövetel, program, rendezvény szervezése

 

Információs hálózat működtetése (körlevél, e-mail, stb.)

 

Az utcaközösségben más családoknak segítség a ház, kert, udvar (stb.) javításában, rendbe hozatalában

 

Az utcaközösségben más családoknak segítség a házon belüli javítások ellátásában

 

Az utcaközösségben más családoknak segítség a mindennapi élet (főzés, takarítás, bevásárlás, stb.) ellátásában

 

Az utcaközösségben más családoknak kiemelt segítség bármilyen nagyobb baj (viharkár, betegség, haláleset, szegénység, stb.) megoldásában vagy enyhítésében

 

Az utcaközösségben más családoknak segítség problémák megbeszélésében, szellemi inspirációban, gyógyításban, szeretetadásában, stb.

 

Az utcaközösségben más családoknak segítség spirituális, hitbéli, vallási kérdésekben

 

Más önkéntes felajánlás, adás, cselekedet

 

 

 

 

 

 

 

II. Közösségi cselekvések a településért (a faluközösségért)

 

Segítség más utcaközösségeknek bármilyen feladat megoldásában

 

Segítség az utcák, terek felújításában, rendbehozatalában, szobrok, tárgyak, stb. védelme

 

Segítség a helyi társadalomnak

 

Segítség új lokális gazdasági törekvések elindításában

 

Segítség a helyi egyházaknak

 

Segítség a helyi, térségi, nemzeti tudat fejlesztésében

 

Segítség az önkormányzatnak

 

Segítség a helyi értékrend tisztázásában, erősítésében

 

Segítség az erdők, mezők, vizek, madarak (stb.) védelmében

 

Segítség új gondolatok, új felismerések megfogalmazásában

 

Segítség új ötletek, innovációk, javaslatok kidolgozásában

 

Segítség vendéglátásban, vendégek programszervezésében

 

Segítség a közösség építésében, a közösségi identitás erősítésében

 

 

 

 

 

 

 

III. Személyes és családi (ám közösségi jelentőségű) cselekvések

 

Példamutatás a személyes, szeretet-központú önfejlesztésben, avagy a belső lelki, tudati, mentális fejlesztésben

 

Családi mentális fejlesztés

 

Személyes tudásfejlesztés, továbbképzés

 

Családtagok tudásfejlesztése

 

Gyermekek iskolai kitűnő eredménye (általános iskola végén, érettségi, főiskola, egyetem, felnőttképzés)

 

Családfejlesztés, családállítás

 

Részvétel az ÉLSZ-programokban

 

Családi ház, lakás, kert, udvar, kerítés (stb.) esztétikus, környezetbarát fejlesztése

 

A telek, kert (stb.) előtti utca, közösségi tér gondozása, rendben tartása

 

Személyes, családi tudástár (könyvtár, digitális tudástár, stb.) létrehozása

 

Nagy családi, rokoni, nemzetségi összejövetelek szervezése

 

Ismerősök, barátok, sorstársak, lelki társak együtt tartása

 

Családi-baráti spirituális, vallási összejövetelek rendezése

 

A családi komaság intézményének megerősítése vagy létrehozása

 

 

 

 

 

IV. Közösségi jelentőségű szellemi cselekvések

 

Részvétel bármilyen helyi tudásfejlesztésben

 

Részvétel a szellemi, tárgyi (stb.) hagyományok ápolásában

 

Részvétel a helyi civilegyetemen

 

Részvétel más közösségi fontosságú képzésben

 

Részvétel helyi iskola- és oktatásfejlesztésben

 

Részvétel helyi kulturház, közösségi ház programjaiban

 

Részvétel önálló új tudásteremtésben

 

Részvétel az utcaközösségi és települési honlapok működtetésében

 

Részvétel digitális anyagok, filmek, előadások létrehozásában

 

Részvétel szellemi programokban, előadások tartása, kiállítások szervezése, filmbemutatók rendezése, stb.

 

 

 

 

 

 

 

V. Kiemelt települési cselekvések támogatása

 

Részvétel közösségi értékű civil szervezetben

 

Részvétel a helyi civil fórumban

 

Részvétel a magisztrátus munkájában

 

Részvétel közösségi jelentőségű gazdasági vállalkozásban

 

Részvétel a helyi közösségi pénz működtetésében

 

Részvétel a helyi mentális fejlesztésben (ÉLSZ-program)

 

Részvétel az önkormányzat közösségi vállalkozásaiban

 

Részvétel helyi ünnepek szervezésében

 

Részvétel a helyi részvételi demokrácia program szervezésében

 

Részvétel a helyi ökológiai programokban

 

Részvétel a helyi fejlesztések (projektek) szervezésében

 

Részvétel a kistérségi projektekben

 

Részvétel a Dél Fejér-megyei projektben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FALUMAG SZERVEZET

(tervezet)

 

 

Új (és egyben régi) kérdésfelvetés: egy-egy település hogyan válhat sokkal jobban cselekvővé, avagy önfejlesztővé?

Vagy másképpen: a helyi társadalom hogyan szervezze meg jobban önmagát, saját cselekvőképességének növeléséhez milyen intézményre van szükség?

Így is kérdezhetünk: a lehetséges falumag (vagy városmag) milyen elvek szerint és milyen módszerekkel jöjjön létre?

Ez is fontos kérdés: a helyi magisztrátusoknak milyen menedzsment szervezetre lenne szüksége?  

A TAMOP projektben (Abai és Fejér megyei demokrácia- és közösségfejlesztés) eljutottunk a harmadik harmadhoz, ahol már arról is gondolkodnunk kell, hogy a generált helyi társadalmi-közösségi folyamatok fennmaradását és további kiteljesedését hogyan érhetjük el?

 

1. A TAMOP projektben az elmúlt egy évben a következő konklúziókat fogalmazhatjuk a társadalmi innováció érdekében:

  • A települési közösségek fejlesztését mindenekelőtt a helyi közösségek önkéntes fejlesztői, szervezői, inspirátorai érhetik el
  • A projekt települési (külső) koordinátorai és/vagy szakértői intenzíven segíthetnek, de a helyi közösségek önkéntes fejlesztőit nem helyettesíthetik
  • A helyi közösségek önkéntes fejlesztőinek megtalálása, megszólítása, kiválasztása, cselekvésre késztetése és egymás közötti együttműködése ma az alapvető társadalomfejlesztői feladat (ezt segíti az utcaközösségek szervezése és a civil képviselők választása)
  • A helyi intézmények munkatársai, a civil szervezetek vezetői és például az utcaközösségek civil képviselői közül választódhatnak ki a helyi társadalmi innováció menedzsmentjének tagjai (ezt segíti a civilegyetem, vagy a helyi menedzsment képzés)
  • Minden településen a helyi társadalom tudatos, sokrétű, innovatív fejlesztéséhez létre kell jönni a települési magnak (falumag, városmag, stb.), amelyik a társadalmi innováció élére áll, s magas szintű párbeszédet és együttműködést képes folytatni (ennek kulcseleme gyrészt
    az önkormányzati testület, másrészt a létrejövő magisztrátus)
  • Ebben a társadalmi folyamatban hiányzó láncszem: egy olyan falumag szervezet, avagy falumag menedzsercsoport, avagy egy intézményesült falumag, amely a társadalmi önfejlesztést és fejlesztést koordinálja
Írta: 2011-02-06 19:30:36