Friss hírek, esemènyek, aktualitások

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft

Közössègi vállalkozások ès pènzek

Előterjesztés

A helyi pénz bevezetése

 

A következő évek egyik gazdasági-társadalmi (közösségi) forradalmát a helyi pénzek bevezetése jelenti majd. A helyi pénzek gondolata régóta jelen van Magyarországon is, hol szívességbankról, hol zöld forintról, hol önkormányzati pénzről, hol helyi pénzről beszélünk. Mára a helyi pénz fogalma vált általánossá. A magyar pénzügyi szabályozás nem nagyon kedvez a helyi pénz bevezetésének, ám ennek ellenére egyre több település – Bicske, Sopron, Gyula stb. – már alkalmazta vagy tervezi idén a helyi pénz bevezetését.

Nemzetközi szinten már a helyi pénzek reneszánszáról beszélhetünk. A kutatások szerint a világon jelenleg mintegy kétezerötszáz-háromezer helyi pénz van. Az élvonalhoz tartozó országokban (USA, Németország, Japán) ugyanúgy megtalálhatók a helyi pénzek, mint szegényebbekben (Indonézia, Argentína, Brazília, stb.). Katasztrófa sújtotta, szélsőséges helyzetekben a már működő helyi csereeszköz nagyban segíti a gazdaság talpon maradását, a károk enyhítését, a lakókörnyezet, az infrastruktúra helyreállítását, és egy új kibocsátású csereeszköz pedig instant segítség.

A helyi gazdaság fellendítésére és közösségépítésre szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök, amelyek már mind az öt földrészen megtalálhatóak. A helyi pénz koncepciója így mindenhol összekapcsolódik a helyi gazdaság és a cserekereskedelem, vagy általában a lokális autonómia fejlesztésével. A helyi pénz nem helyettesíti a nemzeti pénzt, ám egy-egy városban, vagy kistérségben a helyi gazdasági piac és az un. anyagi élet (a nem piaci jellegű, zömében áru- és szolgáltatáscsere) javítására szolgál.

Magyarországon ismert közgazdászok, társadalomtudósok – például Varga István, Lóránt Károly, Vass Csaba és mások – határozottan kiállnak a helyi pénzek elterjesztése érdekében.

A helyi pénz szükségképpen a globális pénzrendszer negatív jellemzőit is korrigálhatja. A mai hitelpénz a nemzetközi spekulatív tőkét tápláló hatalmi eszköz, a helyi pénz ellenben az emberi munkát, a valós értéktermelést közvetítő, azt elszámoló intézmény, mondja az egyik legismertebb magyar közgazdász, Varga István. Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára. Főleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele.

Az euróövezetre is jellemző a pénzügyi centralizáció, melynek következtében a központi erő felé áramlik a pénz, a peremvidékek pedig kiszáradnak, akár a pocsolya. Ezért az emberek egyre inkább saját kezükbe veszik sorsuk irányítását. Ez pedig úgy lehetséges, hogy a civil társadalom magánintézményként kezd működni, és alternatív fizetőeszközt bocsát ki. Ezt ugyanis senki nem tilthatja meg. Ha tehát én valamely kisváros büszke polgára vagyok, miért ne használhatnék saját környezetemben saját elszámolási eszközt? Így jön létre a helyi pénz intézménye.

A pénz bevezetésével a helyi fogyasztást köthetnék össze a helyi termeléssel. A regionális fizetőeszköz szerinte egy nagyobb, nemzetközi válság estén is védettséget biztosítana. A helyi pénz bevezetésének az EU-hoz hasonlóan Magyarországon is megvannak a jogi feltételei, problémát okoz viszont, hogy a regionális pénz fedezetének a jelenlegi szabályozás szerint száz százaléknak kell lennie. Más államokban ezzel szemben elegendő néhány százaléknyi fedezet.

A helyi kibocsátású, és a helyi közösség felügyelete alatt álló szabadpénzt korlátozott időtartamra hozzák forgalomba. Hosszú távú megtakarítás esetén tehát ezt a pénzt le kell kötni vagy befektetni. Ennek eredményeként ott, ahol szabadpénz kerül forgalomba:

- Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra

- A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják

- Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar

- A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni

- A kamatok hosszabb távon nullára esnek le

- Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség

- Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente

Mindig éppen annyi van a helyi pénzből, amennyi kell - hiszen a cserében részt vevők hozzák létre éppen akkor és annyit, amennyi kell. Elvileg nincs kamat, hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia. Nincs fizetési határidő, mivel a negatív egyenlege csak egy határozatlan \\\"kötelezvény\\\" arra, hogy a jövőben visszaadjuk a közösségnek akkor, amikor alkalmunk lesz rá. Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba, hiszen máshol nem használható

A legnagyobb visszhangot a soproni helyi kapott.

Egyre nagyobb szakmai támogatottságnak örvend tehát az a Perkovátz Tamás soproni vállalkozó által útjára indított kezdeményezés, amely egy új csereeszköz, a soproni kékfrank bevezetését célozza meg. Az országhatáron is átívelő áru- és szolgáltatáscsere lebonyolítására szolgáló, a helyi valutákat nem helyettesítő eszköz csak hazánkban számít példa nélküli elképzelésnek. A kékfrank magánemberek számára fizetési utalványként volna használatos, míg a vállalkozások közötti banki elszámolásban számlautalványként működne. A rendszer a kistérség gazdasági szereplőinek érdekét szolgálja, hiszen az ily módon történő elszámolás erősíti őket. A lokális csereeszköz gyakorlatilag annyiban különbözik a pénztől, hogy nem kamatozik, azaz nem érdemes felhalmozni. Ha egy magánember vagy egy cég kékfrankhoz akar jutni, elég lesz bemennie a helyi pénzintézetbe, ahol a csereeszköz ellenértékének megfelelő valuta egy bankszámlán kamatozhat.

A kékfrank ügyének komolyságát jelzi, hogy a fizetőeszköz terve már elkészült, a rendszer kidolgozásában pedig aktívan részt vesz a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara, valamint a Takarékbank is. Az intézményekkel összhangban személyesen Parragh László, az MKIK elnöke, valamint Járai Zsigmond, a Pannónia Biztosító elnöke, korábbi jegybankelnök levélben is kiállt Perkovátz Tamás pénzforgalmat helyettesítő utalvány-elképzelései mellett. Parragh mélyen egyetért a „hagyományos étkezési utalványoktól eltérő”  rendszer minél szélesebb körű kiépítésével, míg Járai a nemzeti összefogás lehetőségéről írt, ami a hazai termékek iránti keresletben ölthet testet. Ebben – hangsúlyozta a volt jegybankelnök – kulcsszerepe lehet az utalványrendszernek, amely a „közösség javát tekinti elsődleges szempontnak”.

Helyi pénz bevezetésével lehetne kilábalni a válságból a gyulai Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) szerint. Kásler Árpád, a gyulai központú szervezet elnöke elmondta: a pénz bevezetésének célja, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel. Így akár egy nagyobb nemzetközi válság estén is védettséget biztosítana a helyi pénz. Kásler szerint a használatával elkerülhetők, vagy legalábbis minimálisra csökkenthetők az olyan spekulációs ügyletek is, melyek akár egy-egy nemzeti valutát is romba döntetnek, megingathatnak. A gyulaiak is úgy gondolják, hogy a helyi pénznek sem célja, sem hivatása kiváltani a nemzeti pénzt. Óriási előnye, hogy nincs kamata, ezért nem érdemes parkoltatni.

A helyi pénz bevezetéséhez kapcsolódik az önfenntartó kistérség programja. \\\"Egy-egy helyi pénz bevezetése, adott esetben a válságból kivezető út is lehet bizonyos közösségek számára. A sokat emlegetett gazdaságélénkítésnél azonban valójában többről van szó, a létfenntartási piac belső megszervezéséről, az önfenntartóvá válás lehetőségéről\\\", mondja Szalay Zsuzsanna. A rendszer célja tehát szerinte is az, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, ily módon biztosítva az adott régió negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. Tapasztalata az, hogy már több hazai önkormányzat érdeklődött a helyi pénz iránt, bár eddig, ami megvalósult, vagy amit terveznek, azt jobbára civil szervezetek vagy vállalkozók indították el.

Szalay Zsuzsanna és mások elismerik, a helyi pénzek koncepciója a mainstream közgazdaságtanban marginálisnak számít, a tudomány gyakran játékpénzként tekint a pénzhelyettesítőkre. Több nagyvállalat előszeretettel alkalmaz egyébként hasonló eszközöket, elég csak az azonos alapelven működő, pontgyűjtő akciókra gondolni. Sőt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti árai, például a multinacionális vállalatok transzferárai is, felfoghatók belső elszámolással megvalósított pénzhelyettesítésként, még akkor is, ha kötelező a szokásos piaci ár alkalmazása.

Számos más szakértőt vagy helyi pénz elképzelést ismertethetnénk. Már azért is, mert a világon szinte nincs két egyforma helyi pénz, noha lassan kialakulnak a helyi pénzt típusok. Azt javasoljuk, hogy a Polgármesterek Fejér Megyéért Egyesület tagjainak, hogy:

1. Lehetőleg minden kistérségben és/vagy nagyobb településen vizsgálják meg a helyi pénz bevezetésének (és evvel párhuzamosan a helyi gazdaság fejlesztésének) lehetőségét, s a konkrét feltételek és lehetőség szerint szülessen meg a helyi pénz neve, funkciói és szolgáltatásai.

2. A polgármesterek következő önkormányzati ciklusára szóló programjaiban legyen benne a helyi pénz bevezetésének szándéka.

3. A polgármesterek kölcsönösen segítsék egymást a helyi pénz bevezetésének valóra váltásában.

 

2010. február 10.

 

Írta: 2011-02-05 19:40:02