Friss hírek, esemènyek, aktualitások

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft

Töltse le pdf formátumban: itt



Az Ország Szíve projekt (Dél-Fejér megye)

programjának bemutatása

Polgárok Mestere

Az Ország Szíve program újragondolja a

polgármesterek szerepeit és feladatait. Arra törekednek, hogy a polgármester a Polgárok Mestere lehessen, minden településen a közösség első polgáraként betöltsön közösségi, szellemi, lelki és spirituális vezető pozíciót. Emberi és társadalmi feladata, hogy mindent megtegyen a polgárok életének javításáért és fordítva is, szervezze és inspirálja úgy a polgárokat, hogy ők is mindent megtegyenek az adott város vagy falu életéért. A polgármester így sokrétű hídszerepeket, példaszerepeket, motivációs szerepeket lát el.

A polgármesterek alapvető feladatait 1994 óta új törvény szabályozza. A polgármester a jegyző útján irányítja a szakapparátust, a polgármesteri hivatalt. A polgármestert munkájában a helyi képviselőtestület által az ő javaslatára megválasztott egy vagy több alpolgármester segíti. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köznek szolgálatában álló, de köztisztviselőnek nem minősülő személy. A polgármester képviseli a települési önkormányzat képviselő-testületét, képviseleti joga törvényen (Ötv.) alapul, így a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.

Az önkormányzati képviselőtestület elnöke a polgármester. A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat (Alkotmány 44/B§). Az Ötv. a képviselő-testületek számára a polgármester feladatainak meghatározásában széleskörű szabályozási önállóságot biztosít.

Az SZMSZ-ek

a polgármester fő feladatait különösen a következőkben látják: a település fejlődésénekelősegítése; a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás; az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása; az önkormányzat gazdálkodásának menedzselése; a demokratikus helyi hatalomgyakorlásmegvalósítása és segítése a közakarat érvényesülésének biztosítására; anyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a hatékony együttműködési formák kialakítása; kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel; a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése; a települési képviselők, a tanácsnokok, a bizottságielnökök munkájának segítése; a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; az önkormányzatiintézmények működésének ellenőrzése, segítése; a polgármesteri hivatalirányítása; stb.

A feladat-és hatáskör – a garanciális keretek megtartása mellett –

szabadon alakítható, növelhető, illetőleg csökkenthető. Az Ötv. rögzíti, hogy az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el.

Attól függően, hogy e jogkörével milyen intenzíven él a képviselő-testület, alakul ki az erős, a közepesen erős, illetőleg a gyenge polgármesteri hatáskör. Az Ötv.- jogállását és 2

szerepkörét tekintve-alapvetően erős képviselő-testületet, valamint közepesen erős polgármesteri pozíciót hozott létre. A mérsékelten erős polgármesteri modell keretén belül a helyi képviselő-testület a szabályzatában növelheti vagy csökkentheti a polgármester szerepkörét. A társadalmi megbízatású, nem főállású polgármester pl. szükségképpen kevesebbet tud felvállalni, mint a községházán teljes munkaidőben dolgozó polgármester.

A polgármester feladatainak eddigi, törvényi szabályozása tehát lehetővé teszi a feladat- és hatáskör szabadon növelhetőségét, illetve csökkentését. Ennek alapján a

következőket javasoljuk:

1. A polgármester nem csak az önkormányzat képviselő-testületének akaratát hajtja végre, hanem az adott település és társadalmának stratégiai szándékát is. Ezért a helyi társadalom akaratát folyamatosan felméri, integrálja, a helyi politikában képviseli és mindent megtesz annak megvalósításáért.

2. Feladata nem csak a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, s a hatékony együttműködési formák kialakítása, hanem a település közösség- és társadalomfejlesztésének és a működőképes civil társadalom megteremtődésének aktív segítése.

3. Kiemelt tevékenysége, hogy a képviselő testületet úgy orientálja és szervezze, hogy a képviselő testületet betölthesse az összefogó, cselekvő falumag szerepet, s nyerje meg a társadalom-, a demokrácia- és a szellemi fejlesztés új feladatainak végiggondolására és elvégzésére.

4. A polgármester nem csak a képviselőtestület elnöke, hanem a helyi társadalom első embere, példaadó személyisége, aki közösségi, szellemi, erkölcsi vezetői szerepeket tölt be.

5. Célja nem csak a demokratikus helyi hatalomgyakorlásmegvalósítása és segítése, a közakarat érvényesülésének biztosítására, hanem a demokrácia folyamatos továbbfejlesztése, például a részvételi demokrácia, az e-demokrácia intézményesítése.

6. Szintén kiemelt feladata, hogy helyben szervezi és irányítja a közigazgatás folyamatos modernizálását, többek között az e-közigazgatás széleskörű bevezetését.

7. A helyi közszolgáltatások körének bővítése, változtatása, fejlesztése, függően attól, hogy a helyi társadalomban milyen újabb akkut problémák, vagy jövőorientált feladatok jelentkeznek.

8. Feladata, hogy a helyi értékrend alakulását figyelje, szükség esetén szorgalmazza az értékrend visszaállítását és/vagy megerősítését, sőt továbbfejlesztését, mert e nélkül a helyi társadalom belső egyensúlya és működőképessége nehezen tartható fent.

Utcaközösségek

Az utcaközösségek mindegyike

egy vagy több utca családjainak közössége. Általában 150-180 helyi polgár; avagy 50-60 család (illetve egyedül élő ember). Ez az a mikroközösség, amely még viszonylag jól áttekinthető, de már falun sem mindig igaz, hogy az egy-két-három szomszédos élők mindnyájan ismerik egymást. Ellenben nagyjából mindenki tud a másik 40-60 családról, ha mást nem, akkor híreket, pletykákat.

Az utcaközösség az együtt-élőkből, vagy az egymáshoz közel élőkből – nem vérségi alapon, nem családi-rokonsági szerint –

teljesen önkéntesen élő közösséget hoz létre. Ebből nem az következik, hogy ebben rögtön minden család vagy helyi polgár részt vesz, hanem fokozatosan, egyre többen ismerik meg egymást jobban és kezdenek figyelni egymásra.

Az utcaközösségek építenek a komaság intézményére és hagyományára, különösen azokban a falvakban, ahol ez a közösségi intézmény még megmaradt. Ezért azt is mondhatjuk, hogy az ideális utcaközösségek úgy képzelhetők el, mintha mindenki mindenkinek komája lenne, hiszen ez nagyon szoros érzelmi, lelki, szellemi, erkölcsi és spirituális kapcsolathálózat.

A mai lokális társadalom – ez bármennyire is paradoxon – ma inkább

az izolációk hálózata. Az egyes polgár gyakran izolált saját családjában, vagy saját utcájában is, s leginkább izoláltnak érzi magát a helyi vagy tágabban a lokális társadalomban. A családok közötti egymásara figyelés, problémaészlelés vagy kölcsönös segítés is messze elmaradt a normális együttműködési hagyományoktól vagy tapasztalatoktól. Ugyanakkor az utóbbi öt évben mintha egy ellentétes trend is elindult volna, mióta egyre több család vagy polgár felismeri, hogy az együttélő családok mindenekelőtt egymásra számíthatnak.

Az utcaközösségekben általában a második-harmadik évben bontakoznak ki olyan közösségi formák, amelyek a település életét már alapvetően változtatják és különböző áldásos hatásokat érnek el. Például: a) a bajban lévők rendszeres támogatása; b) utcaközösségi és/vagy települési stratégiák kidolgozása, környezeti-ökológiai programok megvalósítása, helyi magisztrátusok szervezése, helyi közösségi pénz létrehozása, civil kártya bevezetése, utcaközösségi honlapok kialakítása, c) aktív közösségpolitikai részvétel a település életében, koncepciózus együttműködés az önkormányzatokkal és azok intézményeivel, saját közösségi gazdaság társadalmi fejlesztések előkészítése, stb.; d) többnyire közösségi tulajdon visszaállításával és/vagy teremtésével önálló gazdasági, társadalmi, civil, vagy tudásintézmények megszervezése és működtetése.

A jelenlegi állapotok és lehetőségek alapján – Varga Csaba összeállított - egy

közösségfejlesztési „lépcsősort”. Nem véletlen, hogy szinte minden utcaközösség a családok közötti együttműködést érzelmi és/vagy információs közösségként kezdi. Természetesen egy-egy közösség nem mindig ezt a fejlődési sorrendet éli meg, s az utcaközösségek gyakran egyszerre több lépcsőn is haladnak felfelé. Sor

szám

Közösség-lépcsők

utcaközösségek optimális fejlődési fázisai

 

1.

Érzelmi közösség

2.

Információs-kommunikációs közösség, avagy beszélgető közösség (+ virtuális „közösség” interneten)

3.

Környezetszépítő- fejlesztő közösség (saját házuk, kertjük, utcájuk, terük, stb.)

4.

Együtt gazdálkodó, értékesítő, fogyasztó közösség (Pld: helyi gazdaság, csereklubok, stb.)

5.

Lokális közpolitikai közösség (közügyekben közös gondolkodás és cselekvés + utcaközösségi képviselő választása)

6.

Egymást segítő és önsegítő közösség (koma-közösség, szociális közösség, stb.)

7.

Tudás közösség (tudást teremtő, közvetítő közösség)

8.

Mentális közösség (személyes és közösségi lélekfejlesztés, öngyógyítás, lásd az ÉLSZ törekvéseit, stb.)

9.

Szeretet közösség (vagy például lelki közösség)

10.

Spirituális közösség; ami egyben tudat közösség, vagy minimum a lokális közösségi tudat tudatosulása